Kezdődik a népszámlálás, a következő tíz évünket befolyásolhatja

Október 20-án veszi kezdetét és október 30.-án ér véget Romániában a népszámlálás, amelyre tízévente kerül sor. Egy nappal a nagy összeírás kezdete előtt Szatmárnémetiben tartott sajtótájékoztatót Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára.

Kovács meggyőződésének adott hangot, hogy az erdélyi magyarok 95%-a tisztában van magyarságával és azt vállalja is. „A fennmaradó öt százalékért viszont keményen meg kell küzdenünk. Olyanokra gondolok, akik vegyes házasságban élnek, vagy vegyes házasságban nőttek fel vagy akik etnikailag elszigetelten élnek. Nagyon fontos az is, hogy székelyek és a csángók is magyaroknak vallják magukat", nyilatkozta a politikus.

Elmondta, hogy a kérdőívek kielégítőknek nevezhetőek és hogy országszerte sikerült megközelítőleg hétezer magyar nyelvű kérdezőbiztost toborozni. Az RMDSZ információs karavánja összesen 4500 kilométert utazott Erdélyben és három létfontosságú dologra kívánja felhívni a figyelmet.

Három megyében is azt hangoztatta a Megyei Statisztikai Hivatal, hogy azokat, akik éppen nem tartózkodnak az épületben, azokat nem kell majd bediktálni. „2002-ben a lakosság egyharmada volt csak otthont és ők diktálták be a másik kétharmadot. Nagyon fontos, hogy minden olyan személyt, akivel egy háztartásban élünk, be kell diktálni", mondta Kovács.

A másik nagyon fontos dolog, hogy azon családtagokat is be kell diktálni, akik, bár külföldön élnek, de az elmúlt egy évben voltak itthon. Ehhez azonban ismerniük kell az illetők személyi számát.

A legutóbbi népszámlálással ellentétben, de az uniós gyakorlatnak megfelelően, ezúttal mindenkit ott regisztrálnak, ahol életvitele szerint éppen él. Magyarán, az egyetemisták ott is kerüljenek be a nyilvántartásba, ahol tanulnak. „Ez Kolozsvár szempontjából lehet fontos, mert velük együtt talán húsz százalék fölé tornázhatjuk a magyarság arányát és akkor olyan közösségi jogokat is követelhetünk, mint a magyar nyelvű helységnévtábla", fejtette ki Kovács. Aki azért leszögezte: ennek ellenére a szülők is jegyeztessék be az egyetemen lévő gyerekeiket.

Szintén az egyetemistákkal kapcsolatos, hogy a bentlakásokban a biztosok nem fogják felkeresni külön a szobákat, hanem az adminisztrátorok diktálják majd be az adatokat. Ők azonban nem tehetnek utalást az illető nemzetiségére, ezért minden egyes campusban lesz egy magyar felelős, aki tudja, hogy a biztosok mikor érkeznek. Kovács mindenkit megnyugtatott, a tartózkodási igazolás (flotant) hiánya nem vonhat maga után semmilyen negatív következményt, tehát ezért senkit nem lehet majd megbüntetni. Mint ahogy azokat a lakástulajdonosokat sem, akik adófizetés nélkül adták bérbe lakásaikat.

Kovács elmondta továbbá, hogy a népszámlálás ideje alatt az RMDSZ főtitkársága egy zöld vonalat működtet a 0800-802009-as telefonszámon, melyen bárki információkhoz juthat vagy esetleges rendellenességeket jelezhet.

„A szlogenünk, mely szerint "Minden magyar számít!", három dolgot jelent - mondta Kereskényi Gábor, a Szatmárnémeti RMDSZ elnöke. Hogy minél többen vallják magukat magyarnak, hogy minden magyar kerüljön összeírásra és hogy minden magyar magyarként kerüljön összeírásra", jelentette ki Szatmárnémeti alpolgármestere.

Csehi Árpád, a Szatmár Megyei Tanács elnöke, egyben a megyei RMDSZ első embere köszönetet mondott a Szatmár megyében tevékenykedő egyházaknak a tanúsított támogatásért. Kihangsúlyozta, hogy fontos közösségi jogok múlhatnak azon, hogy mindenki vállalja-e magyarságát. A romániai törvények szerint ugyanis minden olyan településen, ahol egy bizonyos kisebbség mértéke eléri a húsz százalékot, ott kötelező feltüntetni a település nevét az adott kisebbség nyelvén is. „Abban az esetben viszont, ha ez az arány 20% alá esik vissza, ez nem vonja maga után automatikusan a felirat eltávolításának kötelezettségét", mondta Csehi.

A sajtótájékoztató után mellesleg Kovács Péter Batizra ment, ahol részt vett a helyi sportterem ünnepélyes átadásán.